A sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium a Határtalanul pályázat segítségével öt felejthetetlen napot tölthetett el Gyergyószentmiklóson.
Az utazás célja Gyergyó turisztikai látnivalóinak megismerése, illetve Arany János nagyszalontai emlékeinek felkeresése volt.
A pályázat előkészítése során felvettük a kapcsolatot a helyi Salamon Ernő Gimnáziummal, vendéglátóinkkal.
Utunk első programja az Arany János Emlékház megtekintése volt. Sok érdekességet tudhattunk meg a helyi tárlatvezetőtől. A látogatás végén koszorút helyeztünk el az emlékház falán lévő márványtáblán.
Az időjárás nagyon kedvezett számunka. Az első hosszabb pihenőt a Király-hágón tartottuk, ahol fantasztikus kilátásban gyönyörködhettünk. Az esti órákban kicsit fáradtan érkeztünk meg szálláshelyünkre. A szobák elfoglalása és a vacsora után csatlakozott hozzánk Portik Izabella honismereti vezető, aki ismertette a számunkra a program részleteit.
Másnap a Salamon Ernő Gimnázium megismerésével kezdődött. Az igazgató úr által betekintést kaphattunk az iskola mindennapi életébe, megnéztük az iskolamúzeumot.
Rövid városnézés során ellátogattunk a helyi örmény templomba. Itt megismerkedhettünk az itt élő örmény közösség történelmével.
Innen Gyergyószárhegyre indultunk, ahol az 1631-ben épült Lázár-kastélyt látogattuk meg. Sajnos, a kastély jelenleg örökösödési viták miatt nem látogatható. Gyegyószárhegyről megtudtuk, hogy a településen mindenki káposztatermesztéssel foglalkozik.
Utunk következő állomása Gyergyóditró, ahol megtekintettük a 75 m magas, 1908-13 között épült neogótikus nagytemplomot, amely Románia 5. legnagyobb temploma, amely 5000 ember befogadására képes.
Délutáni programunkat Güdüctelepen folytattuk. A falut a szárhegyi Lázár grófok alapították, ma már inkább üdülő település. Itt találkoztunk azokkal a tanulókkal, akik nálunk vendégeskedtek márciusban. A találkozót színesítette, hogy jellegzetes táji ételekkel ismerkedhettünk meg.
A napot közös tácházzal zártuk, ahol a tánc mellett a jellegzetes helyi népviselettel is megismerkedhettünk. Vendéglátóink friss kürtöskaláccsal búcsúztattak bennünket.
A harmadik napon csatlakozott hozzánk Bálinth Zoltán honismereti vezető. Segítségével felkerestük a Maros forrását, majd innen Madéfalvára buszuztunk, ahol megkoszorúztuk az 1764. évi mészárlás emlékművét.
Utunkat Csíkszereda felé folytattuk. Rövid időre megálltunk a Makovecz Imre által tervezett Milleniumi templomnál. A templom 2003 óta áll a hívők rendelkezésére.
Délután a Szent Anna-tó felé vettük utunkat. Egy rövid séta után értünk a tóhoz. Bár nagyobb része be volt fagyva, de még így is nagyon szép látványt nyújtott.
Sajnos, az időjárás nem tette lehetővé, hogy a Mohos tőzeglápot megtekintsük.
A nap utolsó programja Tusnádfürdő volt. 1842-ben alapították egy állítólagos gyógyulás után. 1890-ben épült meg a Stefánia Gyógyintézet. 1997 óta rendezik a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet.
A 4. nap ígérkezett a legszebbnek. Úti célunk a Békás-szoros és a Gyilkos-tó volt
A tóról megtudtuk, hogy 1837 egyik viharos éjszakáján keletkezett, szinte a semmiből. A környező hegy megázott talaja lecsúszott a völgybe, és elzárta az ott folyó Hagymás, Cohard, Vereskő és Likas patakok vizét.
Az így felduzzadt tó természeti ritkaság.
Európa egyik természeti ritkasága a Békás-szoros.
Nyomasztóan magas sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit.
Utunk során felnézhettünk az 1156 m magas Oltárkőre, amelyet 1935-ben erdélyi magyar alpinisták másztak meg először.
A nap hátralévő részében ellátogattunk Szovátára, a Medve-tóhoz. A sóstavak a Medve, a Fekete-, a Mogyorósi-, A Rigó-, a Vörös- és Zöld-tó, a két édesvizű pedig a Piroska-, valamint az Édes-tó. A heliotermikus Medve-tó a világon egyedülálló természeti képződmény.
Este érkeztünk Nyárádgálfalvára, a Pásztortűz Panzióba.
Az utolsó nap reggelén sűrű ködre ébredtünk. A szomorkás idő ellenére mindannyian már a hazafelé vezető útra gondoltunk.
Sajnos, Marosvásárhelyen eleredt eső, így egy buszos városnézést tartottunk. Meglátogattuk a Rózsa teret, a Keresztelő Szent János templomot, a Közigazgatási palotát és a Kultúrpalotát.
Innen utunkat Körösfő felé folytattuk. A település karcsú, négy fiatornyos, fatornácos templomának megtekintése után elmerültünk a körösfői vásár forgatagában. Nagyváradon búcsúztunk el Zoltántól, honismereti vezetőnktől.
Délutánra fáradtan, de nagyon sok szép emlékkel és élménnyel tértünk haza.
