Az Erasmus+ olaszországi fogadó városa, Modena és a Jacopo Barozzi Instituto Technico Economico Statale oktatási intézmény volt. A Holokauszt témájában az intézményben szervezték számunkra a legtöbb programot.
Pénteken délután meglátogattuk a város híres szülöttjének, Enzo Ferrari múzeumát. Nagy élmény volt nyomon követni az olasz autógyártás, a Ferrari versenyautók átalakulási folyamatát.
Michael Schumacher versenyautója
A múzeumi séta során egy filmet láthattunk, ami Enzo Ferrari életét mutatta be. A film alatt a dalokat, a város másik híressége Luciano Pavarotti énekelte. Olaszországban április 25-én ünneplik a Felszabadulás napját. Ezen a napon a náci-fasizmus alól történt felszabadulásra emlékeznek. Modena lakosai fúvószenére ébredtek.
A város polgármestere és a város elöljárói a reggeli mise után megkoszorúzták a város partizánjainak emlékhelyét. A székesegyház falán megtalálható minden elhunyt partizán fényképe.
A vendéglátók egy séta keretén belül megmutatták városuk ismert helyeit. Megtudhattuk, hogy az olasz katonatiszteket a modenai Olasz Katonai Akadémián képzik, amelynek egyes részei a barokk hercegi palotában kapnak helyet.
A város ma leginkább az autógyártás fellegváraként ismert, mivel a legtöbb híres olasz autógyár (Ferrari, De Tomaso, Lamborghini, Pagani és Maserati) itt található. Modena jól ismert a szakácsok körében is, mivel itt gyártják a balzsamecetet. A séta alatt bejártuk a modenai gettó negyedet is. Ezen a napon a város minden tere kávéházzá alakult. Senki sem rohant, mindenki kávézott, beszélgetett, közösen örültek a ragyogó napsütésnek, az életnek. Közben szólt a fúvószene és több utcazenész szórakoztatta a tömeget. Délután az Európai Uniós Ponton minden delegációból egy diák megszemélyesített egy háborús hőst, egy partizánt, aki a saját hazájából érkezve harcolt az olaszok oldalán a háborúban. Minden diák a saját anyanyelvén mesélte el hősének életét. A mi hősünket Szaniszlai Dániel mutatta be.
Az utolsó napon, kedden közösen megnéztük „Az élet szép” című filmet. Egy bohókás természetű zsidó származású fiatalember életéről szól. Zárásként minden delegációból egy diák – a mi esetünkben Tokai Sámuel – összegezte az olaszországi találkozó tapasztalatait. Iskolánk diákjai legközelebb Görögországba, Patras városába látogatnak el. Hazafelé konstatáltuk, hogy a felhők fölött mindig kék az ég.
